Mit jelent a ma kezdődő advent?
Ebben az évben november 29-én kezdődik az advent. A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésnapjáig, december 25-ig tartó időszak a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje a karácsonyra. Advent első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
liturgiában színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt használni. A szó a latin adventus Domini - az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével.
Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a VII. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben számukat, s az adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére (roráte) jártak.
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. (A szokás a XIX. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, s minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg.) A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt szimbolizálják. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén.
Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik: az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amelyeket a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet "édesgessenek" maguknak.
Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, s ha kizöldült, a követő évben megkérték a lány kezét. December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, s minden nap tűzbe dobtak egyet, karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken, vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek.
Az adventi naptár eredeti jelentősége, hogy elvezesse a karácsonyhoz a felnőtteket és a gyermekeket. (Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben.) Az "igazi" naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolattal találkozhatunk. Ez a vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul - az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.
Forrás: inforadio.hu
|
Karácsonyi receptek
Adventi koszorú
- Hozzávalók:
-
16 szem egész mandula, 2 dl tejszín, 1 evőkanál szilvalekvár, fél mokkáskanál őrölt fahéj, 16 kis gombóc kapuccino fagylalt, 16 dk karácsonyi aprósütemény.
- Elkészítés:
-
A mandulát forró vízbe mártjuk, héját lehúzzuk. A tejszínt kemény habbá verjük.
A szilvalekvárt és a fahéjat összekeverjük, és a tejszínhabba forgatjuk. A masszát csillagcsőrös habzsákba szedjük, és négy tányérra - az adventi koszorúhoz hasonlóan - nagy kört nyomunk. A habra, mint nagy gyertyát, ráültetjük a fagylaltgombócokat. Mindegyikbe, mint a gyertyaláng, egy-egy szem mandulát szúrunk. A koszorúnkat aprósüteményekkel (vaníliás kifli, linzerkarika, stb.) díszítjük. Azonnal tálaljuk.
Adventi mákos/diós koszorú
- Hozzávalók:
-
A tésztához:
50 dkg liszt, 2 cs. Dr. Oetker Instant élesztő, 2,5 - 3 dl tej, 2 db tojás, 6 dkg margarin, csipet só, 1 üveg (2 ml) Dr. Oetker Mandula aroma, mazsola, ízlés szerint
A töltelékhez:
18 dkg őrölt mák/dió, 1 üveg (2 ml) Dr. Oetker Citrom aroma, 10 dkg finomra őrölt babapiskóta, 1 kiskanál fahéj, 10 dkg kristálycukor, 0,5 dl víz, 3 dkg gyümölcslekvár, 3-5 dkg mazsola, 1 cs. Dr. Oetker Vanillincukor, 0,5 dl étolaj
- Elkészítés:
-
Először a tölteléket készítjük el. A vízből és a kristálycukorból szirupot főzünk, beletesszük a mazsolát, az őrölt baba- piskótát és a fahéjat, majd a tűzről levéve a többi hozzávalót (az étolajat utoljára) és kb. 25-30 percig hűlni hagyjuk.
Ez alatt elkészítjük a kelt tésztát. A lisztbe belekeverjük a langyos tej felével megkelesztett/elkevert élesztőt, a csipet sót,1 egész tojást és egynek a sárgáját, valamint a maradék tejjel elkevert kristálycukrot. Jól kidolgozzuk, míg hólyagokat vet, hozzáadjuk az olvasztott margarint és a mazsolát.
Meglisztezzük a tetejét és kb. 20-25 percig meleg helyen kelesztjük. A tésztát készíthetjük Dr. Oetker Kelttészta alapporból is a csomagoláson található leírás alapján.
Miután megkelt a tészta, beletekerjük a kihűlt tölteléket, a tésztát kikent formába tesszük, majd előmelegített 170 C-os sütőben 35-40 percig sütjük.
Díszítés: Dr. Oetker Marcipánízű cukormázzal megspricceljük, majd mandulareszelékkel a tetejét megszórjuk.
|
Karácsonyi képek
Weihnachtsmarkt - Aachen
Weihnachtsmarkt - Altötting
Weihnachtsmarkt - Annaberg-Buchholz
Karácsonyi vásárok Németországban:
Forrás: deutschland-tourismus.de
|
elérések
