Ezeken az oldalakon témakörönként olvashatod mások webnaplóinak publikus bejegyzéseit. Nálunk mindenkinek lehet saját webnaplója. Ha már van regisztrációd, bejelentkezve létrehozhatod saját webnaplódat, amibe akár azonnal írhatsz is.
Ma reggel már futólépésben készülődtünk szombat lévén, mert ugye a szombat a bevásárlás igazi napja…
Én nem tudom, ki hogy van vele, de amióta nyugdíjas vagyok, valahogy nem igazán esik jól a reggeli rohanás. Elég volt bőven annak idején a seregben a „kéz felemelkedik, futólépés!” vezényszóra az értelmetlen rohanás. Arról már nem is beszélve, hogy majd mindegyik munkahelyemen a főnöktől kapott feladatok határideje szinte mindig a „tegnapelőttre legyen kész!” volt. Summa summárum: utálok rohanni, kapkodni…Mit is mond a közmondás is? Lassan menj, tovább érsz…
A Dolog már majdnem egy évtizede kezdődött. Társadalmunk széles rétegei számára hasznos hétköznapi munkahelyi tevékenységemet végeztem, mikor megcsörrent a mobilom. (Húúú, mióta tervezem a gyári csengő hang lecserélését valami elviselhetőbbre!)
Ígéretemhez híven megírom a mindenki számára roppant tanulságos, elgondolkodtatóan zseniális - és bár nekem csupán ujjgyakorlatnak számító, nektek leesik az állatok blogomat.
avagy az erősebb kutya ba..k ? /Nincs mit szépíteni a közmondásainkon, szóból ért a magyar./
Felhívás az egyre kisebb számú közösségünk számára:
IMMÁRON ÉRETT KORÚ SZÜLŐ- ÉS MÉG ÉRETTEBB NAGYSZÜLŐTÁRSAIM !
Alig hiszem, hogy ne ismernétek - legalább fél füllel hallottak útján - a perui magyar nagykövetünk, Kalota Gábor - 'díjnyertes produkciójáról'. Az ellene lezajlott büntetőpert követően már az ítélet is megszületett. Keményen elmarasztalták ezt a rohadékot, mondja és írja a közmédia. /Nézz utána, ha kétségeid támadnának !/
Nekem mégis hiányérzetem van !
Kényszeresen üldöz a mániám arra, hogy összefuthassak vele bárhol, akárhol, s szétrugdoshassam a tökeit, mintegy 'érdemei elismeréseképpen'.
Feltehető, mi több valószínű, hogy az én unokáim fényképei nem szerepelnek a gyűjteményében - s remélhetőleg a Tieitekéi sem - ám ezzel nem nyert bűnbocsánatot.
Semmi, de semmi nem szól a javára - hacsak az nem, hogy "mélyen vallásos" életet él, ám mégis megúszta egy ejnye-bejnyével.
Lopva hazahozták Magyarországra a mi költségünkre, holott ha ott elkapják, már ülhetne, mint varjú a karón.
Mielőtt végképp az egysíkúság csapdájába esnék, észbe és a fejemhez kaptam, hisz ha a mindennapjaimat csupán és csak az én kontra mások világnézetének birkózására szánnám, oly monotonná válhatnának a napjaim, mint azé a mókusé, amelyik nem tud kiszállni a pörgettyűből. Kár lenne még levegőhöz is jutnom ha mindazzal beérném, de mindeddig még nem szorultam, elkerültem mások általi istápolásomra. A kény- és szükségszerű rendszeres fürdetés, pelenkázás, Cavinton-kúra és a többi, ezeknél egy cseppet sem kevésbé rettenetes - következményektől eddig megóvott a Sors.
Maradhattam a magam ura.
Ki ne hallott, olvasott volna erről a történetről, amit ez a név fémjelez. Egy fekete bőrű - volt - amerikai, akinek halála okán ezernyi, tízezernyi, de lehet, akár százezernyien is kifejezték nemtetszésüket az utóbbi napokban. Tudnék konkrétabban is írni az eseményekről, de minek ? Már nálunk is ez folyik, dől mindenhonnan, mert amíg ezzel vagyunk elfoglalva, nem kell másra figyelnünk.
A járványügyi mizéria-hisztéria csillapodófélbe jutott, már csak az utórezgéseik csiklandozzák az előző hónapokban átéltjeinket.
A koronás krízist épp jókor követte ennek a bűnözőnek a kimúlta, okot adván az itthoni eszetleneknek is a balhéra. Plusz a Deák téri, kettős gyilkosság körüli ramazuri, ami ismét lefoglalta sok ember figyelmét.
Amíg ezek az események viszik a prímet sok ember gondolatvilágában - én szarok az afroamikra, s az itthoni gyilkos cigányokra is - addig több millió példányban el fog készülni a nemzeti vizsgalap, 'a la jelenlegi rezsim'.
Én már várom, készülök rá. Fogyóban a klozettpapírom...
Derekas embernek tartom magam és erre leginkább a reggeli belenyilallások figyelmeztetnek. Ugyanakkor sportosnak is hiszem magam. Mondjuk, régi vágyamat, hogy a patológus elejtse döbbenetében a szikét kocka hasam megpillantása okából, már rég feladtam. De amikor jó néhány évvel ezelőtt barátommal elkezdtünk újra rendszeresen konditerembe járni, még élt bennünk a remény, hogy ennek eredményeként, naponta kapunk majd leveleket, melyekben fiatal lányok kínálják fel ártatlanságukat, középkorú asszonyok a tapasztalatukat, idősebbek a főztjüket, meg az általuk részünkre kötött meleg sapkákat, sálakat.
Szülei egy-két éjszakára időnként hozzánk deportálják öt éves gyermeküket. Ilyenkor az embert próbáló nap végén sincs nyugalom. Fürdés után gyünnie kell a mesének! Anélkül természetesen elalvás nincs! Én ugyan néha már közben szoktam, de az unokám általában csak utána(m).
Nálunk az esti mese általában három fázisban zajlik.
Első felvonás, mikor a nejem, az ágyban felolvas neki hagyományos csutkáig rágott meséket. Egy idő után a gyermek átkiabál a másik szobába, hogy:
- Papa gyere mesélni, mert a mama bealudt.
»
Blogok
Blogok
Ezeken az oldalakon témakörönként olvashatod mások webnaplóinak publikus bejegyzéseit.
uhrinimi offline
elérések
