Ezeken az oldalakon témakörönként olvashatod mások webnaplóinak publikus bejegyzéseit. Nálunk mindenkinek lehet saját webnaplója. Ha már van regisztrációd, bejelentkezve létrehozhatod saját webnaplódat, amibe akár azonnal írhatsz is.
Ma határtalan meleg van. Árnyékban 36 fok. Ez ugyan nem közelíti meg a derékszöget, de Celsiusban azért emberpróbáló. Mit csinál ilyenkor egy magamfajta gyöngyöző hónaljú delikvens? Elkezd gondolkodni a „HATÁROK”-ról. Valahogy emígyen:
Határok mindig is voltak és maradnak is. Csak tolnak néha rajtuk némelyest, mint a subleren. /Anti-műszakiaknak magyarra fordítva: tolómérő./
Már akkor elkezdődött a dolog, mikor az ősemberek egy kis közössége kijelölt egy állatokban gazdag völgyet, és oda más törzseket nem engedett be. Aztán egyik reggel felébredvén feltalálta a földművelést, és ennek kijelölte a határait: innentől kezdve ez az én terményem, az én területem. Ha bejössz, lebunkózlak. Max én mehetek át a te területedre, hazahúzni nődet, ha jó fogása van a hajának.
Ma rendesen lefárasztottam magam délelőtt, és most éhes vagyok. Ne csodálkozz, hiszen már uzsonna idő van. Tehát ideje a kimaradt ebédet pótolnom. A „támogassuk a multikat” szlogen keretében betérek az utamba eső erzsébeti McDonald's típusú etetőbe. Tanév közben szinte sosem járok ide, mert a kuncsaftkör most már számomra idegen, de egyben rég elveszett ifjúságomra emlékeztet. Ami még elveszett, az én magam vagyok a sok McMenü Plusz, Happy Meal vagy McFlurry felirat között. Nem így azonban a fiatalok. Ők kenik-vágják ezeket az értelmetlen megnevezéseket.
Szemközti szomszédom csengetett egy nem túl derűs tavaszi reggelen. Ez nem szokott túl jót jelenteni, mert a gyakorlat szerint, mióta nincs munkája, vagy kölcsönkérni jön, vagy el akar adni valami számunkra bizton nélkülözhetetlen dolgot. Lomhán kicammogok hát, hogy megtudjam, a két eshetőségből melyik forog éppen fenn? Most viszont ott állt egy faládával a kezében, benne egy halom különféle típusú és nagyságú kaktusszal. Mondja, hogy a feleségemmel meg van beszélve és most áthozta. Csodálkozom kicsit, de ha a főnökök már döntöttek a fejem felett, vétójog hiányában nem volt mit tennem, behoztam a ládát. Különben is a kaktusz egy szívemnek kedves növény. Szúrós (mint a lelkivilágom), igénytelen (mint az öltözködésem), szereti a kerti szabad környezetet (mint én), ha locsolod el van, ha nem akkor is, mert szárazságtűrő (mondjuk ebben nem hasonlítunk), és nincs sokáig gond vele, mert télen úgyis kifagy.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy napi beszédtéma volt, de több német ismerősömmel folytatott beszélgetésünk közben időnként előjöttek a volt német gyarmatok.
Ilyenkor a többség nem kis nosztalgiával beszélt az egykori német területekről. Mondhatni, olyan Erdély-feelinget éreztem rajtuk. Bár a többi nagy gyarmattartó hatalomhoz viszonyítva nem sok volt szegényeknek. Afrikában összesen négy. Úgymint a mai Namíbia (Német Délnyugat-Afrika), Tanzánia (Német Kelet-Afrika), valamint Kamerun és Togo.
Ha eddig esetleg azzal hercigeskedtem volna, hogy a Rózsadombon lakom, akkor hazudtam. Mert nem. Viszont nem is az ukrán határ menti egyik zsákfaluban. Maradjunk abban, hogy egy olyan jó középkategóriás hely. A környéken teljes generációs szolgáltatások vannak. Óvoda, iskola, gyár és temető a közelben.
A helyi rossz hírű kocsma dísztermében ülünk (mert talponállóba neveltetésem okán sosem járok) és barátommal iszogatánk. A kocsma fentnevezett rossz hírét pont a magunkfajta látogatók alapozták meg. Viszont eszmefuttatásaink általában a plafont verik. Most is azt meséli barátom, hogy fia a múlt héten sikerrel ledoktorált. És ez milyen jó érzés neki. Mert, hogy a gyerek mennyivel többre viszi mint ő. Atyai szívének ez írmag. Vagy kendermag, vagy valami ilyesmi. És, hogy a gyerek már eddig is a molekuláris biológiából élt. Nem is rosszul. Bár saját bevallása szerint sohasem látott egyetlen valódi molekulát sem. Viszont most meg ledoktorált. Belőlük. Eddig is dolgozott egy kisebb kutatócsoportban, de most már akár elő is léptethetik. Bár más munkatársakat szeretne inkább, mert a jelenlegi laboránsai meglehetősen szétszórt gondolkodású nők. Mondhatni fosz-lányok. És ilyenekkel nehéz komoly eredményt elérni.
»
Blogok
Blogok
Ezeken az oldalakon témakörönként olvashatod mások webnaplóinak publikus bejegyzéseit.
Tomiferi offline
elérések
