Ezeken az oldalakon témakörönként olvashatod mások webnaplóinak publikus bejegyzéseit. Nálunk mindenkinek lehet saját webnaplója. Ha már van regisztrációd, bejelentkezve létrehozhatod saját webnaplódat, amibe akár azonnal írhatsz is.
Az ide írott,de elveszett - Chaux Neuve-i történetet - akarjátok,óhajtjátok é olvasni,hallani vagy sem, engem hidegen hagy. Rátok erőszakolom,mert ilyet vagy ehhez hasonlót én még sosem láttam,hallottam. Lássátok csak, s olvassátok is,minő tragikus ,de egyúttal szerencsés dolgok történnek,történhetnek meg a világunkban !
Elérkeztünk egy bonyolult évnek az ő végére. Évekkel ezelőtt rászoktam, hogy újévi köszöntőként rendszeresen felteszem ide egy-egy Ocsú művésznevű írásomat. Amihez aztán az év folyamán bárki, mindenféle máshova nem illő témát beírhat. Például a 2015 évi Ocsú-5-höz fél év alatt 254 hozzászólás, és - ha hinni lehet a számlálónak, akkor - 57528 olvasás született. Azért nem több, mert már ujjzsibbasztó volt az aljára tekerni, így újat nyitottam helyette. Ezennel érdeklődés hiányában ezt tovább nem teszem.
A Facebookon feljönnek időnként nekem régi képek Budapestről, az 1900-as évekből. Egy részük az én időm előtti, de a másik felét már én is átéltem. Tehát reális ítéletet tudok alkotni róluk. Legalább is ebben tetszelgek magam előtt. Ezt az időszakot mindenki úgy rendezi le magában, ahogy megélte, vagy ahogy az azóta megszépülő emlékei és szelektív memóriája engedi. Én szívesen nézegetem ezeket a képeket.
Amikor a hozzájuk fűzött véleményeket is elolvasom, a többséggel azonosulni tudok, viszont vannak olyanok is, melyektől valami haragfélét kezdek el érezni. Ugyanis olyanok tesznek határozott kinyilatkoztatásokat, akik akkor még leendő szüleik elméjében pajzán gondolatként sem voltak jelen.
Fenti zavaros mondataimra néhány konkrét példa:
Hát nem elküldtek bevásárolni?! A közért nem az én terepem. Aki ismer, az tudja, hogy még Kamcsatka vulkánjai is közelebb állnak érdeklődési körömhöz, mint a finomlisztfajták. Az életben jártam már pár olyan helyen, melyekre egy biztosító sem kötne velem alacsony összegű biztosítási szerződést. De egy közértbe bemenni nekem nagy kihívás. Mármint a feladat nagysága miatt! Ez nem olyan könnyed vállalkozás, mint a műlegyes horgászat, vagy egy hajómodell építése szűk nyakú üvegpalackban. Ez azért komolyabb felelősség, hogy mit eszik és hogy életben marad-e utána a család...
Ma rendesen lefárasztottam magam délelőtt a munkában, és most éhes vagyok. Ne csodálkozz, hiszen már uzsonna idő van. Tehát ideje a kimaradt ebédet pótolnom. A „támogassuk a multikat” szlogen keretében betérek az utamba eső McDonald's típusú etetőbe. Általában szinte sosem járok ide, mert a kuncsaftkör számomra idegen, de ugyanakkor viszont rég elveszett ifjúságomra emlékeztet. Ami még elveszett, az én magam vagyok a sok McMenü Plusz, Happy Meal vagy McFlurry felirat között. Nem így azonban a fiatalok. Ők kenik-vágják ezeket a számomra értelmetlen megnevezéseket.
A Dolog már majdnem egy évtizede kezdődött. Társadalmunk széles rétegei számára hasznos hétköznapi munkahelyi tevékenységemet végeztem, mikor megcsörrent a mobilom. (Húúú, mióta tervezem a gyári csengő hang lecserélését valami elviselhetőbbre!)
Ígéretemhez híven megírom a mindenki számára roppant tanulságos, elgondolkodtatóan zseniális - és bár nekem csupán ujjgyakorlatnak számító, nektek leesik az állatok blogomat.
avagy az erősebb kutya ba..k ? /Nincs mit szépíteni a közmondásainkon, szóból ért a magyar./
Felhívás az egyre kisebb számú közösségünk számára:
IMMÁRON ÉRETT KORÚ SZÜLŐ- ÉS MÉG ÉRETTEBB NAGYSZÜLŐTÁRSAIM !
Alig hiszem, hogy ne ismernétek - legalább fél füllel hallottak útján - a perui magyar nagykövetünk, Kalota Gábor - 'díjnyertes produkciójáról'. Az ellene lezajlott büntetőpert követően már az ítélet is megszületett. Keményen elmarasztalták ezt a rohadékot, mondja és írja a közmédia. /Nézz utána, ha kétségeid támadnának !/
Nekem mégis hiányérzetem van !
Kényszeresen üldöz a mániám arra, hogy összefuthassak vele bárhol, akárhol, s szétrugdoshassam a tökeit, mintegy 'érdemei elismeréseképpen'.
Feltehető, mi több valószínű, hogy az én unokáim fényképei nem szerepelnek a gyűjteményében - s remélhetőleg a Tieitekéi sem - ám ezzel nem nyert bűnbocsánatot.
Semmi, de semmi nem szól a javára - hacsak az nem, hogy "mélyen vallásos" életet él, ám mégis megúszta egy ejnye-bejnyével.
Lopva hazahozták Magyarországra a mi költségünkre, holott ha ott elkapják, már ülhetne, mint varjú a karón.
»
Blogok
Blogok
Ezeken az oldalakon témakörönként olvashatod mások webnaplóinak publikus bejegyzéseit.
rigotibi offline
elérések
