Ezeken az oldalakon témakörönként olvashatod mások webnaplóinak publikus bejegyzéseit. Nálunk mindenkinek lehet saját webnaplója. Ha már van regisztrációd, bejelentkezve létrehozhatod saját webnaplódat, amibe akár azonnal írhatsz is.
Délután öt óra volt, mikor csörgött a telefonom. A városban voltam, éppen hazafelé tartottam.
Elsőszülött gyermekem, imádott fiacskám közli: Anya, kéne Euró, holnap reggel utazom, siess haza majd elmondom. Szerezzek Eurót, ebből gondoltam külföldre megy, de már minden bank zárva van. Automatából pénz ki, pénzváltó, sorbaállás, meg van! Sietek haza, de közben újabb telefon: Ne gyere haza, találkozzunk a Brico Store-nél.! Gondolkodtam, vajon mi a fenét akar ez a kölök ott? Kertészkedni, tapétázni, burkolni? Sehogy sem jöttem rá.
Idén lesz három évtizede, hogy Magyarország megnyitotta a határt a keletnémet menekültek előtt, pár hónappal később, november 9-én pedig leomlott a berlini fal. A magyarok már a nyolcvanas évek eleje óta folytattak puhatolózó tárgyalásokat a németekkel, mert belátták, az ország gazdasági helyzetét a KGST-n belül már nem tudják javítani, sem az életszínvonalat fenntartani. A minap Horváth István volt bonni nagykövet avatta be a titkos egyeztetésekbe a volt NDK-s magyarokat. A szocializmus idején mintegy negyvenezer magyar dolgozhatott Kelet-Németországban. A budapesti NDK-s nagykövetséget sokként érte a fal leomlása, az ország egyesítés után a keletnémet polgárok nagy része nem érezte magát jól az új világban.
Azért ilyen bonyolult ez a cím, mert sokan szerencsétlen számnak tartják a 13-ast. És én senkinek a rettegésvilágát nem akarom megtámadni. Viszont 12 után mégsem írhatok rögtön 14-et. Ekkor még a négy éves unokám is kinevetne. Pedig néha ő is kihagy számokat.
Tablettekre bepötyögött napi feljegyzések, papírcetlik helyett okostelefonba beírt intéznivalók, irodák teljes dossziétalanítása, otthoni könyvszekrények lomosítása, céghez postán érkezett levelek „vissza a feladónak” üzenettel történő ügykezelése (mert ők csak elektronikus leveleket fogadnak), tudásanyagok a Holdba – ja nem, egyelőre még csak a Felhőbe történő felküldése, …. és, és, és, na ez még egyelőre nem az én világom! Bár megerőszakolva magam, tervezem a következő három emberöltőmben magamévá eröltetni ezeket. Ha esetleg a sors fondorlatából nem sikeredik a harmadik emberöltőt megélnem, ez egyértelműen nem az én hibám! Én mindenesetre igen csak próbálkozom vele.
A felállás: budapesti házaspár kiköltözik - szépítve - az agglomerációba. A valóságban egy faluba, hogy gyermekük jó levegőt szívjon és nyugodt környezetben nőjön fel.
Apuka ugyan nem örül neki, mert nehéz bejárni pesti munkahelyére, utána meg haza. De hát az ember sok mindent /értsd kilométert/ megtesz a családjáért. Viszont hamar rá kell jönnie, hogy a faluszeglet hangulata merőben más, mint a budapesti panelé. Mert ugyan ott is akkor érkezik a szeretet ünnepe, mint a nagyvárosi tizediken, csak másképpen.
Az aktuális hét közepe most szerdára esett, velem meg az, hogy este gyermekeim a hónaljszőröm alá nyúltak és eltámogattak a SMOKIE együttes koncertjére. A Papp László Sportarénában az aggok háza képviseletében megjelent jó pár ezer „nem értem még miért nem bent lakó” közé. De meglepetésemre huszonévesek is voltak szép számban. Amennyiben a 200 - 300 mondjuk szép. Gondolom, ők hozták el a család aggjait. Például mellettem egy jól öltözött korombeli házaspár ült két huszonéves unokájával.
Miért is? Az úgy van, hogy a dolgozó ember napi időbeosztása 24 órára van beprogramozva. Ezzel szemben a nyugdíjas csak olyan 16 -18 órával számolhat. Ebből alvással tölt mondjuk nyolcat. Ki sem merem számítani, hogy aktív idejéből mennyi marad.
Reggel felkel mondjuk hat órakor, mint régen. Először is megpróbál kikelni az ágyból, ami már tegnap is nehezen sikerült. Végigtapogatja testét, hogy megállapítsa, ma mi fáj legjobban? Ilyenkor dönti el, hogy aznap az SZTK-ba megy-e, vagy kertet ásni? Némi nyűggel felöltözik. Megpróbálja elrendezgetni a ráncokat a zokniján, amikor rájön, hogy még nincs is rajta a zokni.
Nem tudom, hogy rövid életetek alatt elgondolkodtatok-e már a földrajzi nevek furcsaságain. Nekem már korábban is feltűnt egy és más, meg most célzatosan utána is keresgettem. Ebben a Földrajzi Társaság lapja is segített.
Nos, akkor fussunk nekije! Már az általánosban bepaszírozták az agyunkba, hogy a földrajz-teremben lógó térképen mindig az észak van felül, a dél meg alul. Legalább is addig, míg a tartószög ki nem esik a falból. Viszont már rögtön az ötödik osztályba azzal hülyítettek, hogy ugyanezen a térképen Alsó-Egyiptom van felül és Felső-Egyiptom meg alul. Pedig a térkép a falon megfelelő állásban lógott. /Később megtudtam, hogy az ilyesmiket mindig a folyás irányából számolják. Jelesen itt a Nílusétól./
Elrohant velünk ez a nyár! A hétvégét még kihasználandó, péntek délután lehúztam a fiammal Gemencre egy búcsú evezőstúrára. A korábbi nyárias idő erre sikeresen elfintorította magát. Ennek ellenére vagy kéttucatnyian így is összejöttünk. Szállásunk eléggé visszafogott egykori kollégium féle volt, mely nem csak nyomokban őrizte a szocializmus letűnt kényelmetlenségeit. Büféje ugyanakkor az egykori westerfilmek szellemét idézte. De mi nem vagyunk ilyenkor igényesek. Csak úgy, mint a manapság nagyon elszaporodott zöld vándorpoloskák, melyek szívesen menekültek a szobáinkba és hozzákezdtek áttelelésükhöz a függönyökön. Hogy némi tudományt is vigyek az írásomba, a Wikipédia szerint: „ (Nezara viridula) növényi nedvekkel táplálkozó kártevő rovar, inváziós faj. Hazánkban 2002-ben figyelték meg először, azóta egész Magyarországon elterjedt és jelentős kárt okoz kertészeti és szántóföldi kultúrákban, de az utcai fákon is megél.”
»
Blogok
Blogok
Ezeken az oldalakon témakörönként olvashatod mások webnaplóinak publikus bejegyzéseit.
Aszalós offline
elérések
