Régi NDK-sok új találkozóhelye
  Belépés:
2020 január 19, vasárnap | 03. hét | Sára, Márta, Márió
Legyen ez a kezdőlapom ezen a portálon Személyes üzenetek Keresés home » BLOGOK » Emlék villanások...

Emlék villanások...

Szerző: ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak KatonaTibor offline Felhasználó profilja 2011. december 15, csütörtök 00:34
csak úgy firkálgatok...

Igen, a téliszalámi kivételes csemege volt, nem is vagyok biztos benne, hogy akár ünnepnapokon került-e az asztalra. Pedig nem voltunk szegények. Meg a banán - emlékszem, hogy csak karácsony előtt lehetett kapni, akkor is hosszú sorok álltak érte. Narancs azért előfordult néha év közben is (kubai), de választék szintén csak év vége felé volt, sorállásért. Libamájat talán ha egyszer ettem életemben, egy kis darabot, nagyon finom volt.
De azért így is teljes életet éltem. Emlékszem gyerekkoromban a vasárnapi húslevesre, rántott húsra - mondom, se szegények, se gazdagok nem voltunk. Meg.. akkor még luxus volt a feketekávé, faterék 5 dekás csomagokban vették és iszogatták apránként.

8-10 éves körüli lehettem, jöttünk haza anyámmal az iskolából. Ő ott tanított, Isten nyugosztalja, én meg a "kezei alatt" tanultam. Akkoriban a József körúton laktunk. Villamosról le, benéztünk a Baross utcai Keravillba (ki tudja, mi van már a helyén). Érkezett fridzsider, egy darab volt belőle a boltban! Anyám lefoglalta, melléállított, hogy vigyázzak rá, otthagyott engem a boltban "zálogban", hazaszaladt az összerakott pénzért. Én meg ott álldogálltam a fridzsider mellett a boltban, és - emlékszem - meg voltam szeppenve, hogy mi lesz, ha itt hagynak... Szaladt vissza, láttam, ahogy számolják le a vastag köteg százasokat a pénztárnál. 5200 forintba került, sok pénz volt az, egy kisebb vagyon szinte. A mienk volt! Valahogy hazakerült (a fridzsider), boldogok voltunk, hogy megint előbbre jutottunk.
(Mellékvágány - hitelre vásárlás? Óó, hol élsz te? Olyan nem volt, ami kurrens áru a boltokba érkezett, azt eladták kp-ért is azonnal. És addig nyújtózkodtál, ameddig a takarós ért. De nem is úsztál az adósságban a meggondolatlan vásárlások után...)
Szóval hazakerült a fridzsider. Beüzemeltük, ezzel nyugdíjba került a jó öreg jégszekrényünk. Emlékszik még valaki ezekre a jégszekrényekre? És a jegesember kiabálására? Egy hétben kétszer, háromszor jött, leállt a teherautó az utcában, a jegesember meg harsányan kiabált hogy "Jeges!... Jeges!..." - a hangja betöltötte az utcát. A háziasszonyok meg mentek le a vödörrel, sorbaálltak - akkoriban sok mindenért sorbaálltak itthon is, nem csak az NDK-ban - a jeges meg szakszerűen kettévágta a jégcsákányával a jégrudat, ki-ki vitte a jégszekrényébe. Jó volt az a hétvégére várárolt húst előhűteni. Tudod, a vasárnapi ebédhez, a rántott húshoz, az aranyló húsleves után.

Aztán - ez utána lehetett - beszélték otthon, hogy nem kell már a jégszekrény, csak a helyet foglalja. Akkor már csak szerszámos ládának szolgált. Lent játszottam a téren, hallom a másik szokásos hangot: "Óóószeres!... Használt ruhát, cipőt, mindent veszek!... Óóószeres!..." Felhívtam, nehézkesen jött fel az öreg ember a lépcsőn a portékáért. Megnézte, fitymálta, végül ott hagyta. Ez neki nem üzlet, el sem tudta volna vinni.
Később valahogy megszabadultunk a fölöslegessé vált jégszekrénytől is.

Emlék villanások... Mint a szalmaláng. Egy-egy pontot világítanak meg csak az emlékekeből. Néha beugranak... Ha lesz még, azt is leírom.
  Megosztás
Facebook:
Iwiw:
Egyéb:
« Großvalaginé - szerettünk ám ... ^ lista ^ 7 évesek lettünk - beszámoló a 7 ... »
A Te véleményed: - érdektelen gyenge közepes jó nagyon jó +
Tetszésindex: nincs szavazat

időben növekszik időben csökken
7 hozzászólás
.:: Jégszekrény,
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak naneee offline - 2011. december 15. 07:55
naneee
erre én is emlékzem. Nekünk is volt NDKban. Mikor jöttek mindig anyám küldött le, 10 Pfennig volt a szükséges darab. Csak nyáron használtunk, télen kitedte anyám az érkélyre a cuccot.

.:: Drága szép emlékú nagymamám
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
-törölt tag- (tothgyuripeti) offline - 2011. december 15. 08:16
tothgyuripeti
egy kicsike, szoba-konyhás lakásban éldegélt. Nem futotta többre. A konyhában aludt, a szobát már nem volt miből felfűteni. Este még jól megrakta a sparhedtet. 1983-ban vett egy kis, 50 l-es Lehel hűtőcskét, abba neki, az alig 160 cm-es kis öregasszonynak belefért minden hűtenivaló, ami neki kellett. 99 évesen, 1989-ben hagyott el minket. A lakáskát ki kellett üríteni, bérlakás volt.A kicsi hűtő senkinek sem kellett. Nálam volt hely, mondtam, nekem van hűtőm, de ha valaki meggondolja magát, eljön érte. Nem jött, s a kis hűtő itt maradt. Kint csináltam helyet neki a kamrában. Italhűtőnek használtam, vendéglátások idején.Egyszer felmondott. A szerelő azt javasolta, állítsuk fejre pár napra és hátha elindul. Úgy lett. A visszaállított hűtő működni kezdett. Ennek 10 éve. S a kis jószág 1983 óta hűségesen szolgál, a mai napig. A kis veterán.

.:: (nincs cím)
Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak KatonaTibor offline - 2011. december 15. 10:45
KatonaTibor
78-ban hazajöttem az NDK-ból. Itthon elhelyezkedtem dolgozni, nemsokára behívtak katonának, 80-ban szereltem le. Ekkoriban kerestünk nekem valami első lakásmegoldást. Anyagi alapja az NDK-s spórolt pénzem és otthoni támogatás volt (ilyen első lakás támogatást minden testvér megkapott nálunk, ki így, ki úgy).
A lakás, egy békásmegyeri házrész 100 eFt-ba került, de annyira le volt pusztulva, hogy másik 100-at rögtön rá kellett költeni, hogy alaphangon lakható legyen. Telente olajkályhával fűtöttem az egyetlen szobát. A fűtőolaj 1,80, később 2 ft volt. Soha nem tudtam megvenni a téli tüzelőt egyben, kiszállíttatni meg pláne. Egy kiskocsira pakoltam 80 liternyi kannákat, azzal kézzel húztam haza a közeli benzinkúttól, ráadásul emelkedőn felfelé vitt az út hazafelé. Már akkor sem voltam túlfizetve, emlékszem rá, napi 5-10 liter fűtőolajat porcióztam ki magamnak. Ez arra volt elég, hogy hazaértem a munkából, a lakás egy jégverem, bedurrantottam, 2-3 órányi fűtés után este kályha kikapcs, reggelre (6-ra jártam dolgozni) pedig a jéghidegre hűlt lakásból indultam újra dolgozni.
Emlékszem, nekem még az is növelte a karácsony örömét, hogy azonban a napokban egész nap kellemes meleg volt otthon.
Talán ezek az évek is benne vannak, hogy máig nem bírom a hideget, ha nincs meg a 20 fok a szobában, fázom, kellemes meg a 22 fok nekem. Tudom, ez részben szokás kérdése is - nekem így sikerült megszoknom.

.:: Címet nem írok, mert minek
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Leipzig6871 offline - 2011. december 15. 21:19
Leipzig6871
Én mikor kis krambó voltam, jött a jeges, olyan lapos lovaskocsival. Ketten voltak+két ló. Egy tábla jég 4 forint volt. Csütörtökön jöttek mindig. Én meh az unoka bratyó ki voltunk zavarva a csaphoz, mert mindig ott állt meg és hogy nekünk is jusson. Többször bepróbálkoztunk egy kis jég törmeléket csórni, amit siker esetén leőntöttünk pirossal-málnaszörp-és nyaltuk fagyi helyett. Amíg be nem jött egy tüszős mandula gyulladás, amiért külön el is vertek. A Lacit még jobban, mert Ő volt az idősebb. Délutánra a jegesek mindig be voltak rúgva és nagyon ütöték a lovakat, hogy időben visszaérjenek a jéggyárba. Én nagyon sajnáltam a lovakat és egyszer beszóltam. Kaptam az ustorral a nyakam közé, utána meg jeget nekem nem adtak. Ez is egy emlék.

.:: tothgyuripeti:
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Admin offline - 2011. december 15. 22:36
Admin
Hűtőm nekem is van ilyen. 90 körül vettem egy Lehel kombinált hűtőt, 15 év után mondta fel a fagyasztó kompresszora a szolgálatot. Azóta kint van a melléképületben, és igen, én is italhűtésre használom nagyobb társaság esetén. Igaz, ilyenre csak igen ritkán kerül sor, de az 50. szülinapomon tartott ~50 fős kerti bulin még majd kicsinek is bizonyult a sörnek.
Mosógépet is 93-ban vettem egy Hajdút, ma is azt használjuk. Kétszer ha látta szerelő. Az RG28-asom is szolgál még, pedig már 33 éves.
Viszont ~3 éve vettünk egy DeLonghi kávéfőzőt, jó drágát (30eFt), az csak 2 évig bírta...

.:: a jegesről
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
-törölt tag- (tothgyuripeti) offline - 2011. december 16. 07:38
tothgyuripeti
Itt Szegeden a Madách utcában volt a jéggyár. A bérházban,ahol laktunk, ketten voltak még, akinek jegese volt, és én egy ötvenes fagyiért elvállaltam 11 évesen, hogy hordom nekik a jeget.A gyár kb. 1 km-re volt. Adtak nagy ponyvaanyagból varrt szatyrot, abba 1 tábla kettétörve belefért. Majd bet-ojtam, mire hazacipeltem. 4 Ft volt a tábla jég. A gyár előtt mindig ott állt a fuvaros (jeges) bádogplatós kocsija, egy muraközi lova volt. Nagy fejét mindig bánatosan lógatta a vártában. A kocsis- míg a jég készült - a közeli Búza vendéglőben múlatta az időt, majd egy bádogvödröt félig csapoltatott sörrel és elvitte a lónak, aki nagyon szerette. Ki is itta rendesen. Egyszer egy lakli kamasz rágyújtott és a cigit jó brahiból szegény ló szájába dugta. Ott állt az a béketűrő szomorú ló és lógott a szőrös szájában az ötéves terv. Az emberek meg körben állva nevették. Ma is előttem van a képe.

.:: NDK-s centrifuga
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak kawamaria offline - 2013. július 17. 01:50
kawamaria
még ma is működik.Egyszer volt javítattva.nagy becsben tartom.Villany és gázóra alatt a konyhában.Csak ha kézzel mosok ki valami ruhát,akkor használom.Különleges "természete van"Ha kevés ruha van benne,uigrál.Mindig is ezt tette.Ha egyenletesen,de jól megpakolom,a hangját nem lehet hallani és finoman suhanva végzi munkáját.Szépen dolgozik,értettem alatta,nem gyűri a kelmét.Még mindig egy kedves -mondhatom- társam.1978-ban Lipcsében,a Rudolf Renner Straße 13-ban laktam egy idősebb házaspártól kaptam.Zimmermannak hívták őket.Aranyos,jó emberek voltak De hány éves a "schleuderem"?,azt csak ő tudná megmondani,ha beszélni is tudna.

Nincs jogosultság hozzászólás írásához.

.:: Keresés a blog-post:


This webpage powered by TP98s CMS system # http://thomas98.hu/cms/