Régi NDK-sok új találkozóhelye
  Belépés:
2014 december 23, kedd | 52. hét | Viktória, János
Legyen ez a kezdőlapom ezen a portálon Személyes üzenetek Keresés home » A példakép...

A példakép...

Szerző: ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak uhrinimi offline Privát üzenet küldése Felhasználó profilja 2011. április 13, szerda 01:09
Tízperces szösszenetek...

A Példakép…

Tavasztól őszig egyik kedvenc szórakozási lehetőségünk volt Drezdában a Nagyparkban a szabadtéri mozi. Festői környezetben rendezték be, kihasználva a természetes domborzati adottságokat: a nézőtér széksorait egy lankásan emelkedő dombocskára telepítették építői. A mozi körül körben a magasabban fekvő helyen kis erdősáv húzódott. A mozi akusztikája is kiváló volt, a hangosítást remekül elhelyezett hangszórókkal tették még tökéletesebbé.
Egy szóval ez a szabadtéri mozi nekünk fiataloknak a „szabadságot” jelentette, a kiszabadulást a mindennapi monotóniából…

Egyik nap délután (ha jól emlékszem péntek volt) Kapitány Laci barátom munkából hazafelé a villamoson mondja, hogy jó film megy szombaton a Nagy-parkban a szabadtéri moziban. Bent a cégnél hallotta a német kollégáktól, valami indiános filmet játszanak. Megtetszett az ötlet mindkettőnknek, le sem szálltunk a villamosról a Blasewitzer Str.-nél. Egyből irány a Nagypark, a szabadtéri mozi. Biztos ami biztos, elővételben csak kapunk jegyet szombatra.
Az élet apró örömeihez mindig kell egy kis szerencse is. Nekünk most szerencsénk volt, mert a hosszú sorban állás végén kezünkben tarthattuk a két jegyet: a nyolcadik sorba középre szóltak. Ideális hely. Nincsen sem túl közel a filmvászonhoz, de pont a legideálisabb távolság ahhoz, hogy az ember a történet középpontjában érezhesse magát.
Alig bírtuk kivárni, hogy végre szombat délután hat óra legyen. Elfoglaltuk a helyünket a nézőtéren, ahol rövidesen konstatáltuk: teltház van. Fogalmunk nem volt róla, minek szól ez a hatalmas érdeklődés. Vártuk a filmvetítés kezdetét. A körülöttünk ülő nézőtársainkon észre lehetett venni valamiféle izgatott várakozásfélét, amit igazándiból nem tudtuk, mire véljük. Lassan kezdett egy kicsit szürkülni, majd a vászon előtti keskeny színpadon megjelent egy filmes ember.
Mint bemutatkozásából kiderült, az NDK Filmszövetségének képviseletében jött. A film vetítését megelőző bevezetőjében elmondta, hogy azon szerencsés nézőknek tekinthetjük magunkat, akik a most bemutatásra kerülő film premierjét láthatjuk. Ezt a filmet még sehol nem játszották, és ebből a különleges alkalomból még egy meglepetést tartogat a számunkra. A film az NDK filmiparának, a DEFA-Filmstúdiónak legújabb darabja, és a premierre való tekintettel van szerencséje bejelenteni a film főszereplőjét, aki ebből az alkalomból személyes jelenlétével emeli a mai este fényét. Következik mindannyiunk kedvence, az indiános filmekből már jól ismert filmszínész: a „Tödlicher Irrtum” (Halálos tévedés) című film főszereplője: GOJKO MITICS !...
Laci barátommal összenéztünk, és kellemes bizsergés járta át a testünket. Álmunkban nem gondoltuk volna, hogy egyik legkedvesebb filmszínészünket szemtől-szemben láthatjuk ma este, tőlünk mintegy tizenöt - húsz méterre.
Néhány ruganyos lépéssel a színpad közepén termett lányismerőseink bálványa, ez a jóképű, kisportolt, sármos színész, és meglepően jó németséggel üdvözölt minket, a közönségét. Elmondta, hogy mekkora megtiszteltetésnek érzi, hogy éppen itt Drezdában, Szász-Svájc kapujában, az NDK kulturális metropoliszában vetítik először ezt a filmjét. Mondott még néhány köszönésféle mondatot, hogy mekkora megtiszteltetésnek érzi ennek a filmszerepnek az ő szerény személyére való osztását.
Ez az ember, Gojko Mitics eddig is a kedvenceim közé tartozott. A szerény, pátoszoktól mentes megjelenése még hitelesebbé tette szerepformáló képességét, óriási tehetségét a szememben! Az igazán tehetséges emberek mind szerényen viselik Isten – adta tehetségüket. Az én szememben ők valójában varázslók: oda tudnak varázsolni engem is, mint nézőt, a történet színhelyére, akár ötszáz évvel korábbi időkbe is…
A film tetszett nagyon! A végén a nézőtéren a közönség mintegy varázsütésre egyszerre felállt, és hatalmas nyíltszíni vastapssal „honorálta” ennek az „Indiánnak”, Gojko Miticsnek a játékát…
Számunkra feledhetetlen élmény volt…
  Megosztás
Facebook:
Iwiw:
Egyéb:
« Amikor a szavak új értelmet ... ^ lista ^ Törököt fogtam, és... »
A Te véleményed: - érdektelen gyenge közepes jó nagyon jó +
Tetszésindex: nincs szavazat

időben növekszik időben csökken
3 hozzászólás
.:: Valljuk be: melyik fiatal magyar
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
-törölt tag- (tothgyuripeti) offline - 2011. április 13. 09:38
tothgyuripeti
gyereknek nem volt kedvence Gojko Mitic? Gyerekkorunk hőse volt a fimvásznon megelevenedő Tecumseh, Osceola, Ulzana, Tokei-ihto és megannyi más szerep. Egy-egy film után szánkat csapkodó óbégatással rohangáltunk az udvaron, kilopva a kisbaltát a fáskamrából hadonásztunk és feldaraboltuk az összes tököt a kertben. Szegény kacsák, kakasok, melyeknek minden farktollát kitépdestük, hogy mindegyikünknek jusson a fejére a befőttesgumi alá. Ki a franc foglalkozott vele, vagy tudott róla, hogy ez az NDK-ban történik és nem Amerikában? Aztán felnőttünk és gyermekéveink hősét megláthattuk odakint, már kissé őszülő halántékkal, rövid hajjal, egyéb filmekben, immár nem indiánként, de nekünk Ő maradt a HŐS!Ma már a mai gyerekek el sem tudják ezt képzelni, mert ami nem a számítógépen látható, az nem is létezik. Nekünk még léteztek ezek az indiánok, hiszen mi voltunk.

.:: A mi hősünk...
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
-törölt tag- (Lenke-Vári) offline - 2011. április 13. 15:41
Lenke-Vári
Nos,nekem az jut eszembe erről,amikor a gyerekekkel együtt néztük a TV-be az ismétléseket,a film után azt monda nekik az apjuk,
-akkor most gyertek,menjünk segíteni eltakarítani azt a sok hullát.Mert ennyi hullát nem sok hős hagy maga után.
Szó-mi-szó,a gyermekek fantáziáját nagyon megmozgatta,örök életre.

.:: Felületesek vagytok ti, hozzászólók
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak bubuka offline - 2011. április 13. 16:54
bubuka
A lényeg szerintem, "Az igazán tehetséges emberek mind szerényen viselik Isten - adta tehetségüket".
Én pontosan tudom, milyen nehéz néha szerénynek maradnom.

Hozzászólás írása

Itt elmondhatod véleményedet a fenti írásról.

(3 - 20 kar.)

a hozzászólás címe
Formázások:
Max. 5000 karakter
Hangulatjelek:
:-) :-D :-| :-( ;-) :-> :-? :heart: :cupp: :warn: :noway: :wing: :write: :beer:
név, email megjegyzése
• Előnézet:
A fenti ürlapmező szerkesztésekor annak megjelenített tartalma kerül ide, szerkesztés közben a megjelenés változásai valós időben láthatók.

Érvényesítés:
válaszolj az alábbi kérdésre (spam robot védelem)
Mennyi öt meg egy?
(számmal)
Az aláhúzott mezők kitöltése kötelező.
.:: Keresés a blog-post:


This webpage powered by TP98s CMS system # http://thomas98.hu/cms/