Régi NDK-sok új találkozóhelye
  Belépés:
2018 október 24, szerda | 43. hét | Salamon, Antal
Legyen ez a kezdőlapom ezen a portálon Személyes üzenetek Keresés home » Tolna

Tolna

Szerző: ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Zsolt52 offline Privát üzenet küldése Felhasználó profilja 2018. május 22, kedd 12:21
Tolna

Az evezősszezonomat Pünkösdkor megnyitottnak tekintettem. Ugyanis családegyesítő projekt keretében elmentünk három napra Harkányba, onnan meg evezni a Fekete-vízre. Nem kötelező tudni hol van. Elég annyi, hogy a Drávába folyik be. Ritkán tudom összeszedni egy időben gyermekeimet és nejemet. Főleg órákon keresztül egyben is tartva őket. Erre a víz közepén úszó kenu kiváló. Nagy előnye továbbá, hogy a nevelési hiányosságokat ilyenkor forgácsokban pótolhatom. Ugyanis nem vághatják miatta rám az ajtót. Legfeljebb dühösebben húznak. Ami itt azért előny.

De nem is erről akarok írni! Odafelé – időtúltengésből kifolyólag – javaslatomra, beugrottunk Tolna és Bogyiszló településekre is, melyekről már korábban hallottam. Mivel erőteljes német befolyás is volt itt, valamint nálunk családi vonalon erős becsípődés az írás, feldobok ide néhány gondolatomat ezzel kapcsolatban. Meg is bolondítom azt pár száraz adattal, melyet egy szociológiai leírásból szereztem. Lehet kényelmesen hátradőlni. Remélem a székednek van háttámlája.

Amikor az 1700-as években Magyarországra érkeztek a svábok ősei, nagyrészt a jó tolnai dunai kikötőben léptek partra. Hajójuk „Einwegprodukt” volt, mert azt itt szétszedték és beépítették „Fachwerk” házaikba. Így mondhatni, hogy az épületek anyaga korábban részben Ulm, vagy Regensburg környéki erdőkben csicseregtette meg a madárfészkeket. Tolna település kikötője meg begyűjtötte őket. Csak úgy, mint azokat az ügyesebb mesterembereket, akiket a helyi intéző rögtön ki is választott a település részére. A többiek mentek a szomszédos falvakba. Az érkezők között voltak frankok, bajorok, svábok. Mind a maguk nyelvjárásával. Eme, egymást is nehezen érthető mozaikból állt össze a helyi eszperantó, az itteni svábok dialektusa.

Tolnáról tudható, hogy mindent a Dunának köszönhet. A felemelkedését és a pusztulását is. Voltak nagy korszakai. Elég bizonyíték például, hogy a megye is róla kapta a nevét. Volt jelentős vára, mely alatt a Duna folyamatosan bontotta a partot, majd apránként lehordta a várat a délvidékre. Részei talán még a Fekete-tengerig is eljutottak. A török időkben jelentős karavánszeráj állt itt. Később a Duna egyik legnagyobb forgalmú kikötője lett. A 18.-ik században itt került hajókra a szekszárdi és a tolnai bor, a gabona, a dohány. Tolnai német halászok tartották kézben a Gemenc környéki halászat nagy részét.

A Duna itt egy jelentős, 30 km-es kanyarral haladt el a város mellett. Clark Ádám javaslatára átvágták a tolnai kanyart, melynek két vége így 7 km-re csökkent. A munkát 1843-ban kezdték, majd 1856-ra a Duna fősodra már elkerülte a várost. Emiatt, egy idő után már nehézségeket okozott az egyre jobban eliszaposodott mellékág hajóval történő megközelítése. Gyorsan szekérutat építettek a Nagy-Dunához.

Viszont azzal nem számoltak, hogy Tolna nem egy város volt egy kikötővel, hanem egy kikötő, mind jobban növekvő településsel. Hajók nélkül a város hanyatlásnak indult. Más települések kezdtek fejlődni. Oda jutott, hogy Tolna ma már szinte Szekszárd külvárosa. De ezt ne mond ott hangosan, mert képen csapnak!

A Tolna melletti Bogyiszló a Duna átvágása után az Alföldről hirtelen a nyugati partra került. A házak itt erősen alföldies zamatúak. De a korai Tolna település egy része is áldozatul esett a Duna bontó erejének. A mezőváros későbbi épületeit, köztereit rendezési tervek nélkül, véletlenszerűen építették fel. Ilyen térbeli szabadosságot, mint amit itt tapasztaltam, mérnökember sosem hozott volna létre.

Az egykor betelepült különféle német nációk szakértelme még helyenként fellelhető a régi (19. századból fennmaradt) eklektikus kapukban, vagy a házfalak homlokdíszeiben. Utódaik - már akik itt élnek még - dolgozhatnak az egykori textilgyár területén megmaradt üzemben.

1898-ban indult a Tolnai Selyemgyár, selyemszálak gyártására. Az 1970-es évektől ennek gyártása megszűnt. Helyette áttértek a vásárolt nyers poliamid és poliészter szálakból történő szintetikus műszaki textíliák készítésére. És itt megint beköszönt a német vonal. 1995-ben a németországi Dr. Günther Kast GmbH & Co. KG családi vállalkozás 100 %-os tulajdonába került. Jelenleg a piaci igényekhez jól alkalmazkodva, épületszigetelésekhez használható üvegszálas textilt készítenek. A gyár régi ismert termékeinek már a híre is megkopott. Mert például, ha bugyit kívánsz vásárolni, akkor azt megkapod a helyi piacon. Árban növekvő kategória szerint a legolcsóbb a Kínában gyártott „olasz”, majd a Törökországban készített török, de végül a minőségben és árban is a csúcsszuper, a magyarnak mondott alsónemű. Persze Tolnához ennek már semmi köze sincs. Legfeljebb a fenekeknek, melyek hordják. Így tűnik el a múlt dicsősége.

Ha valakit valamilyen kifürkészhetetlen okból mélyebben érdekel a téma, annak idemásolok egy blogbejegyzést:
http://shgemenc.blog...010/12/tolna.html
  Megosztás
Facebook:
Iwiw:
Egyéb:
^ lista ^
A Te véleményed: - érdektelen gyenge közepes jó nagyon jó +
Tetszésindex: nincs szavazat

időben növekszik időben csökken
2 hozzászólás
.:: Clark Ádám ?
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
-newyork- offline - 2018. május 22. 15:04
-newyork-
A hibás !
Magyar felesége volt , és itt is halt meg relatíve fiatalon .

.:: Bogyiszló
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Bajusz offline - 2018. május 24. 10:04
Bajusz
valahol olvastam, hogy eme településnek hírét az igen csípős paprikája adja. Még ugyan nem kóstoltam.

Nincs jogosultság hozzászólás írásához.

.:: Keresés a blog-post:


This webpage powered by TP98s CMS system # http://thomas98.hu/cms/