Régi NDK-sok új találkozóhelye
  Belépés:
2020 augusztus 05, szerda | 32. hét | Krisztina
Legyen ez a kezdőlapom ezen a portálon Személyes üzenetek Keresés home » Reklámosdi

Reklámosdi

Szerző: ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Zsolt52 offline Privát üzenet küldése Felhasználó profilja 2019. április 19, péntek 22:06
Reklámosdi

Divat manapság olyannal kérkedni, hogy – Ja, kérem, én nem nézek TV-t!
Ilyen nagyképű kijelentést én soha nem tennék! Igaz viszont, hogy nem kapcsolom be. Csak ritkán. Pedig van annyi fogható csatornám, mint enyhén borús éjszakákon a látható csillagok az égen.

Ugyanakkor nekem is megvan a kultúra iránti igényem. Egy fárasztó munkanap után csak úgy egyszerűen leülnék a képernyő elé, és szívesen megnéznék egy frappáns, új ismereteket adó reklámblokkot. De sajnos ezek majdnem mindegyikét megszakítják filmrészletekkel. És ez engem baromira idegesít. Mert mondjuk lenne egy szabad, nyugodt, máshonnan nem hiányzó másfél órácskám pihentető reklámok megnézésére. De nem tehetem meg, mert unos-untalan belerondítanak egy filmdarabkával vagy egy valóságshow-részlettel. Engem meg egynyolcad filmek akkor sem érdekelnek, ha az Oscar előszobájában várakoznak a döntésre.

De miért is érdekelnek a reklámok? Mert a mai városi ember annak a felkorbácsolt vásárlási szenvedélynek a rabja, amit ezek a reklámok keltenek. És ezek magyarázzák el nekünk, mik hiányoznak még otthonunkból, milyen gyógyszerekkel válthatjuk ki az orvost, és ezer jó tanácsot kaphatunk korpásodási-, vagy prostata-problémák kezelésére is.

Ezek a reklámok adnak új célokat életünknek. Ezek késztetnek bennünket még nagyobb munkahelyi teljesítményre. Jobban inspirálnak, mint a főnök jelenléte. És jól van ez így. Mert a reklám az alapeszköze a nemzetgazdaság által megteremtett hatalmas termelési kapacitás, a remekül automatizált termelőegységek produktumainak terítésére. Lényege, hogy a termék rendszeresen és egyenletesen értékesítődjön. Mert manapság nem a javak megtermelése a legnagyobb kihívás. Hanem ezek eladása. Ezt onnan is tudom, hogy én is ennek a mechanizmusnak vagyok egy kis fogaskereke. A mások által megtermelt berendezéseket tervezem be technológiákba és próbálom aztán azokat értékesíteni. Ha nem teszem sikeresen, leáll a bevételi forrásom. Én persze nem a TV-ben hirdetek, mert jelentéktelen kis tényező vagyok a nagyok vadászmezején. Nekem az olyan szappantartóból összetákolt detektoros rádió lenne a szintem. De sajnos már nem emlékszem, hogy készítettük ezt úttörő korunkban a rádiós-szakkörön. Pedig még olyan háromszögletű rádiós jelvényt is kaptam érte. Utóbbit a MÉH később árban nagyon aláértékelte.

Ugyanakkor a felesleges túltermelés eredményeként az emberiség nagyobb hatással van a bolygónkra, mint amennyire uralni tudja annak következményeit! Továbbá a termelési kényszer torzítja a világot. És ezen megtermelt javak áruértékesítési kényszere szüli az olyan vállalkozásokat, melyek legfeljebb ajánlások gyűjteményének tekintik a törvényeket, és különben is minimalizálják az adó- és járulék-befizetéseiket. Mert így tudnak aztán ők is újabb – esetleg felesleges, de jól reklámozott – eszközöket vásárolni.

Összefoglalva tehát, a kényszerű túltermelés jövedéke ez a sok reklám. De engem meg egyszerűen nem hagynak a TV előtt maradéktalanul élvezni. Mármint a reklámot. Persze tudom, hogy nem juthat mindenki ínyére megfelelő műfogsor. Meg a műsorszerkesztés legalább olyan komplikált feladat, mint egy vízilabda csapat összeállítása. Ahol minden csapattagnak szigorúan egy magasságúnak kell lennie. És akkorának, hogy pont mindenkinek a nyakáig érjen a víz. Éppen ezért én leegyszerűsíteném. Fő műsoridőben kizárólag reklámokat sugároznék.

xxxxxx

Van azonban a túltermelésnek és a fogyasztói társadalomnak még egy másik negatív hozadéka. A tudatos minőségrontás. És engem ez is nagyon bosszant. De ez az eljárás ma már a korszerű módszerek közé tartozik. Huxley „Szép új világ” című művében többek között a diktátor rákényszeríti az embereket, hogy egyáltalán nem lehetnek régi dolgaik. Ez az elv mostanra úgy bejött, hogy ma már az a tartós cikk, mely működik még, mire az utolsó részletét kifizették. Beépített vagy időzített elhasználódásról beszélünk. Lásd fénymásolók, villanyégők esetét, de tovább is sorolhatnám. Én mondjuk a Rakéta porszívómmal elvoltam 20 évig. Persze ez nyilván engem minősít. Azóta viszont 3 évente újat kellett vennem, és 5 évente új mosógépet. Valószínűleg általánosítható, hogy ma már semmiből sem készül olyan minőség, mint amilyen készülhetne.

Már korábban felmerült a rövidebb élettartamú autók gyártásának igénye is. Mivel a vevő állítólag nem boldog, ha egy évtizedig kell ugyan azt a járgányt használnia. Ha a többi gyártó is el tudná érni azt, amit az autóipar, hogy a három éve kiadott típus már snassz legyen a tulajdonosának, na nem műszakilag, mert azért ilyen gyors műszaki fejlődés nincs, de formára mindenképpen. Hogy veszi az ki magát, hogy mondjuk vízszintes alakú hátsó lámpás kocsival járok, amikor az új modellen már ez függőleges. Szégyenemben mégsem tarthatom a kocsimat állandóan ponyva alatt.

De lássuk be, van még hova fejlődni! Ha mondjuk a konyhai tűzhelyek gyártói is általánossá tudnák tenni az igényt, hogy a háziasszonyok azonnal lecseréljék a „formára már elavult”, de még remekül működő tűzhelyüket, akkor még az olyan csúnya, de érzelmes lelkületű lányok, asszonyok, akiknek többnyire csak kispénzű pincérek jutnak titkos szeretőnek, is elmondhatnák, hogy itt van már a kánaán. És akkor végre elérjük itt a 21. század negyede végére, hogy gyártják ugyan a nagyszámú, de csekély időtartamra használható TV-ket, viszont ez senkit sem zavar, mert alig-alig kapcsolja be őket valaki. Ha meg mégis, akkor elárasztanak belőle bennüket a remek reklámszlogenek. Persze, ha megfizetnék, én is tudnék ilyeneket írni. Mondjuk egy csomagoló anyagokat gyártó cég részére, ilyesmit: „Mi csak olyasmit gyártunk, amit azonnal kidobnak!”

Na, szóval nem vagyok egy olyan tedd ki az a ablakba, hadd hűljön féle lagymatag típus, de a fogyasztói javak ilyen gyors és felesleges újra cserélésének szervezett kikényszerítése nekem sok. Helyesebben sokk!
  Megosztás
Facebook:
Iwiw:
Egyéb:
^ lista ^
A Te véleményed: - érdektelen gyenge közepes jó nagyon jó +
Tetszésindex: nincs szavazat

időben növekszik időben csökken
5 hozzászólás
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak ildiko561031 offline - 2019. május 06. 12:49
ildiko561031
nagyon bosszant ez a sok gyógyszer reklám. Persze a hátfájás, a fejfájás, a puffadás, stb. mindig csinos jól öltözött fiatal(labb)nő vagy férfira tör. El sem hiszem, hogy csak velük történik ilyesmi.
Nekem nem hiteles. Arról nem beszélve, hogy ez mennyi pénz! 10 db Algoflex pl arany árban van.Ezeket a reklámokat is mi fizetjük meg.
De beszélhetünk a mobil szolgáltatók reklámjairól is. Ezt is mi fizetjük meg, a percdíjakban internet szolgáltatásban.

.:: Néhány éve olvastam egy scifi novellát,
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak kalucsni offline - 2019. május 07. 13:49
kalucsni
amiben az volt a legelgondolkodtatóbb, hogy a reklámokat milyen szintre lehet emelni. A főhős azon kapja magát, hogy tévénézés közben a harmadik üveg colát bontja fel, miközben nem szomjas és újabb chipsadagot töm a szájába, holott nem éhes. A tévében egyébként nincs reklám, ill. olyan nincs, amiről Zsolt ír. A jövő reklámjai csak egy villanásra ugranak majd be, a szem nem látja meg, az agy nem fogja fel, pusztán a tudatalattit öleli át és te elindulsz a hűtőhöz fagyiért... Ijesztő volt a jövő. Pedig én már a jelentől is félek.

.:: Tudatalatti reklámok
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Admin offline - 2019. május 07. 17:01
Admin
Én úgy tudom, hogy amiről Éva ír - "a jövő reklámjai csak egy villanásra ugranak majd be, a szem nem látja meg, az agy nem fogja fel, pusztán a tudatalattit öleli át és te elindulsz a hűtőhöz fagyiért" - azt valamikor a múlt században találták ki/fel. És nem a végén. Pszichológiai kísérlet gyanánt, meg is ijedtek talán az eredménytől, mindenesetre hamar betiltották a reklámnak ezt a fajtáját. Ami tilalmat jó esetben be is tartanak.

De gondoljuk meg: ha a múlt század közepén ezt a pszichológiai hatást már ismerték, mit tudhatnak ma?...

.:: Reklámokhoz még:
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Admin offline - 2019. május 07. 17:14
Admin
A reklámok dolga, hogy felkeltse az érdeklődést, "igényt" olyan új dolgok iránt, amik nélkül jól elvontunk eddig. Ez is egy szakma,- sőt, tudomány - amit igen profi módon művelnek. Nehéz ellenállni a nekik, talán az "ezüst kor bölcsessége" segít. Mindenesetre nem árt, ha az ember betart néhány alapelvet:
- Ha - a reklámok hatására - megjön a kedvem valamihez, mérlegelek: biztos kell ez nekem? Ki tudom használni, egyáltalán fogom használni 3 hónap múlva is? Megéri az árát? Persze az én jövedelmemhez, vagyoni helyzetemhez viszonyítva. - Ha a válasz igen, akkor megveszem.
- Kerülni kell az "impulzus-vásárlásokat". Kész bevásárló listával megyek a boltba, ötletszerű vásárlások előtt mérlegelem az előző pontot. Sőt, azt mondják, segít, ha jóllakottan megyek élelmiszer boltba.
- Nem azzal jutalmazom magam egy siker esetén, hogy vásárlási orgiát rendezek.
- Egyáltalán, kerülöm a reklámokat, amennyire lehet.

.:: Szia Éva!
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Zsolt52 offline - 2019. május 08. 00:48
Zsolt52
Eddig kivétel nélkül értettem írásaidat. És ez most sem vagyon másként.
Kivéve fenti egy mondatodat: „A tévében egyébként nincs reklám, ill. olyan nincs, amiről Zsolt ír.”

Ha kérhetnélek, add meg a TV-d pontos típusát - akár a gyártási számát is, mert lehet, hogy csak egy hibás szériát fogtál ki. Minálunk van több TV is, de valószínűleg mind másik gyártótól, mint amilyen a tiétek. Mert a mieinkbe rengeteg reklámot építettek be. És főleg olyanokat, amilyenekről írtam. Tehát lehet, hogy a Te készülékedbe van a hiba.

Nálunk a különböző csatornákon rendre egy időben pattannak be a reklámblokkok. Ez nagyon hasznos, mert ilyenkor tudunk találkozni az eltérő műsorokat néző szeretteinkkel a konyhában. Ahol vacsora utáni jutalomfalatokat szedhetünk ki magunknak a hűtőből. Hiszen az élet szakadatlan küzdelem! Napközben az álmossággal, éjjel meg az éhséggel.
Kutyánk is örömmel nyüszít fel a reklámblokkra, mert többnyire ilyenkor kapja meg a vacsoráját. Nekem meg van jó 8 - 10 percem megfőzni egy teát, majd a következőnél ettől a teától megszabadulni. Mert hogy ez általában gyorsan átmegy rajtam. Reklám nélkül nagy lenne a pelenkaszámlám.

A bevillanó reklámokat az 1960-as évektől használták mozifilmekben. Állítólag egy–egy képkockát vágtak be a film cselekményei közé. A szakirodalom szerint 0,2–0,5 másodperc az az idő, amit az ember szeme szinte alig érzékel, de mégis hat ránk, mert az idegpályák felvezetik az agyba, és ott esetleg befolyásolnak bennünket a tudatunkon kívül. Mindenesetre engem zavarna, ha a kedvenc sörömet kellene lecserélnem rosszabbra, bevillanó reklámok miatt.

Egyes újságok írnak néha arról, hogy az ilyen reklámozás mostanában a TV-ben is terjed. És ezt állítólag politikai célokra is felhasználják. Igazából ez tiltott. Dehát az uszoda medencéjébe sem szabad pisilni. Állítólag. Legalább is nekem gyerekkoromban ezt mondta egy úszómester.

A reklámokra visszatérve, engem csak az idegesít, amiről tudok. A bevillanó reklámokat nem veszem észre, a reklámblokkok ideje alatt meg valami mást csinálok. Mindig. Így néha, ha valaki egy ismert reklámról kezd nekem beszélni, én úgy érzem magam, mint aki a futó azonosságnál több egyezést mutat egy analfabétával. De ez nem zavar! Csak idegesít! Viszont hallottam erre múltkor egy jó mondást: ''Ha ideges vagy ragadj fejszét, attól megy a gonosz fej szét!''

Bocs, ha kicsit csapongtam, de így éjfél után már csak ilyen vagyok...

Nincs jogosultság hozzászólás írásához.

.:: Keresés a blog-post:


This webpage powered by TP98s CMS system # http://thomas98.hu/cms/