Régi NDK-sok új találkozóhelye
  Belépés:
2020 január 19, vasárnap | 03. hét | Sára, Márta, Márió
Legyen ez a kezdőlapom ezen a portálon Személyes üzenetek Keresés home » Legyünk vonalasak /Csörsz-árok/

Legyünk vonalasak /Csörsz-árok/

Szerző: ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Zsolt52 offline Privát üzenet küldése Felhasználó profilja 2019. november 08, péntek 20:14
Legyünk vonalasak /Csörsz-árok/

Sok védelmi vonalat ismerünk, mint például a Kínai Nagyfalat, a római korban épült Hadrianus falát É-Angliában, vagy éppen a Maginot-vonalat.

De kevesen hallottak még a Csörsz-árokról, mely szintén nagyon régi és Magyarország alföldi peremén vonul(t) át. Keleti és déli része ma Romániához és Szerbiához tartozik.
Ez az 1260 km hosszú, Gödöllő környékéről induló, az Alföld É-i részén Nyíregyházáig átvezető vonal D-re fordulva Nagyvárad-Arad-Versec térségéig nyúlik. Innen szerb területen visszafordul Ny-ra a Duna vonaláig.

A szarmaták építették i.sz. I században, mikor Pannónia római provincia keleti határát voltak hivatottak védeni a barbár törzsek ellen. Ők az Alföld területét lakták be. Értelemszerűen Ny felé nem kellett kiépíteni, mivel ott a római birodalom területe kezdődött a Duna vonalán. Az egykori árkok és sáncok kombinációját légitérképészettel – ha valaki tudja, hogy mit keres - még jól fel lehet ismerni.

Maga a védelmi vonal átlagosan 3 m mély árokból és az abból kitermelt föld felhalmozásából állt. Így egy kb. 6 m szintkülönbség volt elérhető, melyet feltételezhetően jól védhettek lovas-, de akár gyalogos támadás ellen is. A (vizes)árkok karókkal, a mellvédek palánkkal lehetettek megerősítve.

A feltárások térképeit nézve feltűnik, hogy helyenként a védvonal hosszabb vonalban megszakad, máshol egymás mögött akár három vonalban is kiépült. Logikátlannak tűnik az Alföldön ilyen folytonossági hiányokat hagyni. Pedig nem az. Ugyanis a folyószabályzások előtt az Alföld jelentős területei mocsaras, lápos vidékek voltak, ahonnan támadás nem volt várható.

Jelenleg az intenzív mezőgazdasági művelés miatt a védvonal jelentős részét már beszántották, de távérzékeléssel még ekkor is kivehető a vonalvezetése. Bükkábrányban – a nyíltszínű lignitbányászat miatt – a védmű már eltűnt. Dunakeszin a bevásárló központ épült rá. Én a Gödöllői-dombságon, egy kirándulás alatt gyalogoltam benne, vagy egy évtizede. Ott jól kivehető volt. De persze direkt keresni kellett a fákkal benőtt árkot. Nagy segítségünkre volt, hogy a „Gödöllői-dombság” turistatérképe, nagyon szerényen ugyan, de jelzi a helyét.

Mai haszna, hogy egykori szekérutak épültek a töltésein, melyre később jelenlegi közútjaink vonalvezetését vitték rá. Máshol vasúti töltés alapjaiként szolgálnak. A folyószabályzások idején néhol patakmeder lett belőle. Ezzel így településeket kíméltek meg az áradástól. Például a Heves-megyei Gyöngyös-patak vízét is belevezették vagy két évszázada, és egy helyen két lyukú kőhíd és egy vízimalom is épült erre az elterelésre. Ezek ma is láthatók Visznek település mellett. A Tarna-folyócskát is 12 km hosszan a Csőrsz-árokba vezették a szabályzásakor.

Magunk sem ismerjük, pedig külföldön is hirdetni kellene. Szerintem ebből is lehetne olyan turista-felhajtást csinálni, mint például az írországi Newgrange boltozatos sírkarájából, melyet teljesen újraépítettek és állandóan csoportok várnak a bejutásra. Egyéb külföldi példákat is említhetnék, ahol a jó turista-marketing működik.
  Megosztás
Facebook:
Iwiw:
Egyéb:
^ lista ^
A Te véleményed: - érdektelen gyenge közepes jó nagyon jó +
Tetszésindex: nincs szavazat

időben növekszik időben csökken
4 hozzászólás
.:: Alföldi vagyok Zsolt,
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak kalucsni offline - 2019. november 09. 08:20
kalucsni
de én nem hallottam erről a Csörsz árokról. (A Csörsz név csak onnan ismert, hogy így hívták a szarvasi gyerekorvost, lehetett valami köze az árokhoz?) Ott a mi környékünkön a Kunhalmok rejtélyét próbálták megfejteni és ezek állítólag hadi célokat szolgáltak, de én ezt nehezen hiszem. Inkább arra tippelek, amit te is írsz itt, hogy a területek láposak, mocsarasak voltak és vészhelyzetben ide mentek fel az áradás elől.
De a turistamarketing szóról eszembe jutott, hogy igen, vannak még hiányosságaink. Szinte ciki, hogy a fiatal nyugatiak inni járnak hozzánk, az idősebbek meg a gyógyfürdőkbe. Jó, az sarkos megfogalmazás, de a lényeget fedi. Te is sokat utaztál, világot látott ember vagy, láttál azért arra is példát, amikor túltolták a biciglit marketingben, nem? Lsd. pl. Barcelona, London, Róma, Prága... ezekben a városokban mozdulni nem lehet a turistáktól és a helyiek - akik közül sokan ebből élnek - már tiltakoznak. Na jó, belátom, a Csörsz-árok még messze van ettől.

.:: További infók + a név feltehető eredete
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Zsolt52 offline - 2019. november 09. 10:57
Zsolt52
„Az árok a 4. század utolsó évtizedéig a rómaiak előretolt védelmi vonala (limes Sarmatiae) volt és a népvándorlás miatt betörő barbár népek támadásai ellen védte a Római Birodalom békéjét."

"A védmű valószínűleg Nagy Konstantin római császár uralkodása idején épült. A Körösladánynál ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc később, 352 körül épülhetett, miután a germánok kelet felől áttörték a korábban épült sáncokat és a szarmatáknak fel kellett adniuk a Köröstől délre eső területeket."

"Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában. Arad közelében, a Maros jobb partjának közelében is épségben megmaradt egy részlete. A Maros bal partjától Temesvár felé futó szakaszát pedig az Arad-Temesvár autópálya építése során metszették át.”

„Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő."
- És talán Árokszállás is? -

"... az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bod, Zsadány, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább. (Egy monda szerint Csányban temették el Kund magyar vezér fiát, Csörszöt.”

.:: „Barcelona, London, Róma, Prága...
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Zsolt52 offline - 2019. november 09. 13:34
Zsolt52
ezekben a városokban mozdulni nem lehet a turistáktól és a helyiek - akik közül sokan ebből élnek - már tiltakoznak.”

Igen, ez sajnos így van. Az embereknek nagyobb igénye lett az utazásra, és sokaknak lehetősége is van rá. A tömegturizmus hatalmas bevételt hoz, de ugyanakkor tönkreteszi magát a látványosságot, és a sok látogató a hely hangulatát is. Nem beszélve a tömegturista igények miatti egységesítésről, esetleg a helyi étkezés uniformizálásáról.

Az érintettek már tesznek bizonyos lépéseket. Például Amszterdamban nem adnak ki több szálláslétesítési engedélyt, Barcelónában antiturista tüntetések voltak, Velence óvárosi részéből kitiltották a nagy szállodahajókat, Argentínában, az Aconcagua /6962 m/ alaptáborában, főszezonban „csak” 150 sátor felverését engedélyezik. A Galapagos-szigetek-re 100 dollár az egységes „belépő”, és ugyan ennyit kérnek idén nyártól a Komodó-szigeteken is. A korábban nehezen megközelíthető thaiföldi Phi Phi szigete „A part” című film miatt vált világhírűvé. Ezután sikk volt oda utazni. A végén napi 5000-en keresték már fel. A területet túlhasználták, a korallok kipusztultak. 2021-ig most lezárták a látogatók elől. Talán regenerálódik addig valamennyire.

Most olvastam, hogy a turisztikai szempontból nem olyan régen megnyílt Bhutanban napi! 200 dollárt kell legombolni. Ebből 65 dollár állítólag az ingyenes oktatásba és az egészségügybe kerül. Ezeken az egykor madár se látta helyeken így akarják megelőzni a káros tömegturizmust. Az általam kedvelt Izlandon nincs külön adó. Nem is kell, mert Európa legdrágább országa. Mégis olyan dívat lett, hogy a látogatok száma egy évtized alatt megötszöröződött. Hiába, jó propaganda kampányt végeztek és a látnivalóik is egyedülállóak. Viszont most már völgyeket kellett lezárniuk a turizmus elől.

Az utazás másik rákfenéje a közlekedés. Olvasom, hogy az Európai Bizottság jelentésében az első 10 széndioxid kibocsátó vállalat európai listáján megjelent a Ryanair. Budapesten /máshol is/ nagy probléma a turistabuszok parkolása. Hollandia – Amszterdam túlturistásodása miatt – jobbára vidéki kerékpárutakat hirdet. Viszont igazolhatom, ott is van látnivaló elég.

Mondjuk én nem tudok megoldást a fenti problémákra. És utazni meg igen csak szeretek. Egy ideje azonban szinte csak a kevesek által felkapott helyeket keresem.

.:: A jó egy héttel ezelőtti alapbeírásomat
Privát üzenet küldése Felhasználó profilja
ellenőrzött tag, adatai biztosan valósak Zsolt52 offline - 2019. november 16. 17:26
Zsolt52
most olvasta egy ismerős. Magánban küldött hozzá egy történetet. Engedelmével közlöm:

"Az 1990-es év vége fele a Sárréti - Vízgazdálkodási Társulatnál dolgoztam és ezzel az árokkal (Ördög árok néven futott) kapcsolatban a cégnek van egy története.
A cég csatorna hálózat kiépítéssel is foglalkozott (többek közt).
Az történt, hogy valamelyik TSZ-től, vagy Állami Gazdaságtól megbízást kapott a cég csatorna kiépítésére, és a munkálatok során előkerültek őskori leletek.
Ugyanis a csatorna pont átszelte ezt az Ördög árkot.
A cégnek kötelessége volt, hogy ilyesmiről az illetékeseket (régészek) értesítse. Meg is történt, ők ki szálltak a helyszínre és kb. 1 hónapot maradtak ott. Sok mindent találtak!
Emiatt a cég kifutott a határidőből és nagy bírságot kellett kifizetni.
Kb. 1,5 évbe került, hogy a cég bírósági végzés után vissza kapta a pénzt.”

---
Egyébként valóban, tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Csörsz-árok.

Nincs jogosultság hozzászólás írásához.

.:: Keresés a blog-post:


This webpage powered by TP98s CMS system # http://thomas98.hu/cms/